Kadencia - magyarul

A kadencia a klasszika korabeli zene talán legegyedibb eleme. A zenekarral megerősített szólókoncert, azaz a versenymű elengedhetetlen függeléke, mely habár valóban mindenkor kötelezően jelen van, mégis sosem állandó, sosem kötött kellékként. A kadencia ugyanis egy a zárlati formulát megelőző szóló, melyben a szólista szabadon tobzódhat egyéni figurációiban, kedvelt fordulataiban korábban elhangzott témákkal figurázva, vagy akár egyéni ötleteivel is játszadozva. – Voltaképp nem egyéb, mint egy virtuóz, improvizatív játéktér.

Létrejötte a barokk kori nápolyi operajátszás hagyományaihoz kötődik, ahol is az énekesek áriáikat gyakran díszítgették önálló futamokkal, trillákkal, arpeggiókkal tudásuk legjavát megcsillogtatva. A fantázia kiélésének lehetősége azonban magában hordozta az önkényesség veszélyét, és bár az előadó egyéniségével megtámogathatta a darabot, sokszor inkább szétzilálta azt képességeinek öncélú fitogtatásával. Épp ezért a darab egységének megóvása, és még inkább a szerzői elgondolás megőrzése érdekében az alkotók igyekeztek minél nagyobb erélyt szerezni az írott anyagnak, visszaszorítva ezzel az előadói egyéniséget a gesztusok szintjére.

A klasszikus versenyművek kadenciái tehát – csak úgy, mint a barokk kor operáiban – idővel a darabok szerves és megírt részeivé váltak; vagy úgy, hogy egy hozzáírt szóló később etalonná vált (például némely Mozart zongoraverseny esetében – Beethoven által írt kadenciával), vagy mert a zeneszerző dramaturgiailag is belekomponálta művébe (mint Mendelssohn hegedűversenyében). A romantika korszakára az improvizáció egyre inkább kiszorult a technikailag is komolyodó versenyművek műfajából, helyette önálló darabokban öltött testet (mint parafrázisok, noktürnök, impromptuk), s így a kadencia jelentősége végül elhomályosult és csaknem kiveszett. Napjaink komolyzenéjében már csak felelevenítő jelleget kap (ha kap), de a koncerttermek klasszikus estjeinek versenyeiben (egy-két sérthetetlen példát kivéve) máig az előadói alkotókészség színterét jelenti.

Kaknics Péter